Szakképzési munkaszerződés a felnőttképzési jogviszony keretében tanulók esetében
A szakképzési törvény a 25 év felettieknek is biztosítja az ingyenes szakmatanulás lehetőségét felnőttképzési jogviszony keretében. A szakképzési munkaszerződés lehetőséget biztosít arra, hogy a felnőttképzési jogviszonyban tanuló személy a szakmai oktatás gyakorlati részét vállalati környezetben teljesítse. Ez a konstrukció egyszerre szolgálja a munkaerőpiaci tapasztalatszerzést és a szakmai kompetenciák fejlesztését.
A szakképzési munkaszerződés alapján a képzésben részt vevő és a foglalkoztató között munkaviszony jön létre, amelyre a munka törvénykönyvének szabályai mellett a szakképzésről szóló jogszabályok is irányadók.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A felnőttképzési jogviszonyban tanuló:
- valós munkahelyi környezetben szerez szakmai tapasztalatot,
- gyakorlati képzésben vesz részt,
- munkabérre és egyéb juttatásokra lehet jogosult,
- a képzés ideje alatt munkavállalói jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
A foglalkoztató vállalkozás számára ez lehetőséget ad arra, hogy:
- saját igényei szerint képezzen szakembereket,
- hosszabb távon utánpótlást biztosítson,
- gyakorlati tudással rendelkező munkatársakat integráljon a szervezetbe.
Milyen jogszabályok kapcsolódnak hozzá?
A szakképzési munkaszerződés szabályozásának alapját elsősorban az alábbi jogszabályok adják:
- a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény,
- a szakképzés végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet,
- valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény.
A felnőttképzési törvény meghatározza a felnőttképzés kereteit, a résztvevők jogait és kötelezettségeit, valamint a képző intézmények működésének alapvető szabályait. A szakképzési munkaszerződés pedig ehhez kapcsolódóan teremti meg a gyakorlati képzés munkajogi hátterét.
Mire érdemes figyelni?
A szerződés megkötése előtt fontos tisztázni:
- a képzés időtartamát,
- a munkavégzés helyét és feltételeit,
- a díjazást,
- a munkaidő-beosztást,
- valamint a gyakorlati képzés szakmai tartalmát.
ADÓKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE FELNŐTTKÉPZÉSI JOGVISZONY
ESETÉN
A felnőttképzési jogviszony keretében szakmát tanulók esetében, a szakképzési munkabért, az egyéb juttatásokat a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.
Abban az esetben jár adókedvezmény, ha a duális képzőhelyek nyilvántartásában szereplő munkáltató (külön) szakképzési munkaszerződéses jogviszonyt létesít a szakmát tanulóval, függetlenül attól, hogy saját dolgozója-e, vagy egyáltalán rendelkezik-e más, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal.
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak, a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 000 Ft lehet.
Az adókedvezményt azokra a napokra lehet igénybe vennie a képzőhelynek – az egynapi összeg általános teljes napi munkaidőhöz viszonyított arányában – amelyekre a szakmát tanuló munkabérre vagy távolléti díjra jogosult, kivéve azokat a napokat, amikor az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól azzal, hogy igénybe veheti az adókedvezményt a betegszabadság olyan munkanapjaira, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik.
Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás és a közismereti oktatás a kötelező óraszám feléig terjedően távoktatásban is folyhat.