A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS ÉS A DUÁLIS KÉPZÉS ADÓKEDVEZMÉNYE
A szakképzési hozzájárulás megszűnését követően 2022. január 1-től a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetó. Az adókedvezmény érvényesítésére az jogosult, aki a tanulóval, vagy a szakképzésben résztvevő személlyel SZMSZ-t kötött, illetve a felsőoktatásban tanuló hallgatóval hallgatói munkaszerződést, vagy felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A duális képzésben történő részvétel alapján megállapított kedvezmény az adókötelezettséget meghaladóan visszaigénylés keretében érvényesíthető. A szociális hozzájárulási adó alól mentesülő szervezetek szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesíthetik a kedvezményüket.
Az érvényesíthető kedvezmény alapját a mindenkori költségvetési törvény határozza meg; középfokú oktatáshoz kapcsolódóan önköltség, a felsőoktatási képzések esetében alapnormatívaként rögzítve. 2022-ben az önköltség összege 1.200.000 Ft/fő/év, az alapnormatíva összege 650.000 Ft/fő/év.
Az adókedvezmény érvényesítésére havonta a 08-as adó-és járulékbevallásban van lehetőség.
TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY
Tanulószerződéssel kizárólag azok a tanulók rendelkezhetnek, akiknek a tanulói jogviszonya 2020. május 31-ét megelőzően jött létre, vagyis az előtt iratkoztak be iskolarendszerű OKJ-s képzésbe. Jelenleg ezek a képzések jelentik a kifutó rendszert. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szkr.) 4/A melléklete tartalmazza az OKJ-s szakképesítések esetében alkalmazandó súlyszorzókat, amelyek segítségével megállapítható az ún. napi önköltség összege. Ehhez az 1.200.000 Ft-ot össze kell szorozni az adott szakképesítéshez kapcsolódó súlyszorzóval, majd az így kapott összeget el kell osztani az éves munkanapok számával (2023-ban 251 munkanap van). Az egy hónapra jutó önköltség összege az adott hónap munkanapjainak a száma szorozva a napi önköltséggel, ebből azonban le kell vonni az iskolában töltött napok számát, mert azokra a napokra nem számolható el. A tanítási szünetek napjaira is elszámolható a napi önköltség, mivel a tanulót ezen időszak alatt is megilletik a tanulószerződésben rögzített juttatások.
SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY
A szakképzésbe 2020. május 31-ét követően beiratkozók legkorábban 2020. szeptember 1-től az új szakképzési rendszer keretei között kezdik meg iskolarendszerű, Szakmajegyzék szerinti szakma tanulására irányuló tanulmányaikat tanulói vagy felnőttképzési jogviszony keretében (utóbbiakat a Szkt. képzésben részt vevő személyként nevesíti, így rájuk is vonatkoznak a rendelkezések). Szakképzési munkaszerződés kötésére kizárólag az ő esetükben, a fent megjelölt időponttól van lehetőség, felmenő rendszerben. A szakképzési munkaszerződés elszámolásának logikája hasonló a tanulószerződéséhez, azonban a napi önköltség megállapításának szabálya eltérő. A Szakmajegyzékben foglalt szakmák esetében nem konkrét szakmához kapcsolódóan határozták meg a szorzószámokat, ehelyett ágazati besorolás és egyes ágazatok esetén a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolás szintje szerint határozták meg a szorzószámokat. Ehhez kapcsolódik még az ún. évfolyami szorzó, amely a Szakmajegyzékben meghatározott szakirányú oktatás évfolyamaival függ össze (ez nem egyenlő a Szakmajegyzékben feltüntetett szakmai oktatás időtartamával!). A konkrét szorzószámokat a Szkr. 332/A. § tartalmazza. A napi önköltség megállapításának metódusa innen már megegyezik az előzőekben leírtakkal: a költségvetési törvényben megállapított önköltség éves összegéhez a Szkr-ben foglalt szakma- és évfolyami szorzókat kell összeszorozni. Az így kapott éves önköltség összegét kell elosztani az adott év munkanapjainak számával. A szocho kedvezmény a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe, 8, illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.
- Munkabérnek minősül a szabadság és a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj, tehát e napok vonatkozásban elszámolható a napi önköltség.
- A tanuló, illetve képzésben részt vevő személy táppénz, illetve igazolatlan mulasztás esetén nem jogosult a munkabérre, vagyis az érintett napokra a képző sem érvényesítheti a kedvezményt.
A szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szakképzési munkaszerződéséhez kapcsolódóan a súlyszorzó mértéke 1,5. 2022-ben 7.086,6141 Ft/fő azon napok vonatkozásában, amikor a tanuló a szakiskolában nem teljesít oktatási napot és munkabérre jogosult.
A FELNŐTTKÉPZÉSI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A felnőttképzési jogviszonyban kötött szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó önköltség kalkulációja során fő szabályként azt kell figyelembe venni, hogy milyen óraszámban valósul meg a szakirányú oktatás és az óraszámmal arányos mértékben jogosult a duáis képzőhely az adókedvezményre..
2023. augusztus 1-től a felnőttképzési jogviszonyban ingyenesen szakmát tanuló személy esetében sem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést.
A FELSŐOKTATÁSI HALLGATÓK KÉPZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KEDVEZMÉNY
A felsőoktatást tekintve a duális képzésben és a gyakorlatigényes alapképzési szakon lévő hallgatók képzése esetén van lehetőség szociális hozzájárulási adó-kedvezmény érvényesítésére. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) az alábbiak szerint definiálja a duális képzés és a gyakorlatigényes szak fogalmát (2022-ben hatályos állapota szerint):
Duális képzés: „a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik”.
„Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.” Duális képzés esetén Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kell kötni. Szintén a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a hallgatókra vonatkozóan érvényesíthető összeg alapját, azonban esetükben az alapnormatívaként meghatározott összeget kell figyelembe venni, ami 2022-ben 650.000 Ft/fő/év. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a felsőoktatási szakokhoz kapcsolódó szorzókat az alábbiak szerint:
duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.
A napi összeg számításához az alapnormatíva és az adott képzési területhez társított súlyszorzó szorzatát el kell osztani az adott év munkanapjainak számával:
duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 9.980,31 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 13.562,99 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap,
minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 9.980,31 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap
.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési honlapján megtalálható normatíva és költségkalkulátor segítségével tervezhető a duális képzés finanszírozásának alakulása a teljes képzési időszak alatt: dualis.mkik.hu/kalkulator.
töltés alatt...