A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS ÉS A DUÁLIS KÉPZÉS ADÓKEDVEZMÉNYE
A szakképzési hozzájárulás megszűnését követően 2022. január 1-től a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetó. Az adókedvezmény érvényesítésére az jogosult, aki a tanulóval, vagy a szakképzésben résztvevő személlyel SZMSZ-t kötött, illetve a felsőoktatásban tanuló hallgatóval hallgatói munkaszerződést, vagy felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A duális képzésben történő részvétel alapján megállapított kedvezmény az adókötelezettséget meghaladóan visszaigénylés keretében érvényesíthető. A szociális hozzájárulási adó alól mentesülő szervezetek szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesíthetik a kedvezményüket.
Az érvényesíthető kedvezmény alapját minden esetben az aktuális költségvetési törvény határozza meg. 2022 óta a középfokú oktatás esetében az önköltség összege 1.200.000 Ft/fő/év. A felsőoktatási képzéseknél viszont az alapnormatíva összege 650.000 Ft/fő/év, és ez képezi a kedvezmény számításának alapját.
Az adókedvezmény havonta érvényesíthető a 08-as adó- és járulékbevallás keretében.
SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY
2022. január 1-jével lépett hatályba a 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról 17/A. §-a, amely alapján a gazdálkodó szervezetek a szakirányú oktatásban való részvétel esetén a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt érvényesíthetnek. (a továbbiakban: Szocho tv.)
Azok a gazdálkodó szervezetek, akik nem kötelezettek szociális hozzájárulási adó fizetésére, az adókedvezményre adó-visszaigénylés keretében jogosultak. Ugyanezen a módon érvényesíthető a ‒ Szocho tv. 10-17. §-aiban nevesített kedvezményezett foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények figyelembevételével megállapított ‒ fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét meghaladó adókedvezmény is.
Az érvényesíthető kedvezmény alapját a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, középfokú oktatáshoz kapcsolódóan önköltség, a felsőoktatási képzések esetében alapnormatívaként rögzítve.
2023. augusztus 1-tól Szocho tv. módosításra került és az alábbi módon állapítható meg az adókedvezmény.
Adókedvezmény megállapítása:
Az adófizetési kötelezettség csökkenthető az arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe olyan munkanap amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy az Szkt. 84. § (5) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik)”
Tehát a szocho kedvezmény a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető majd igénybe, 8 illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.
Egy munkaórára járó adókedvezmény = (önköltség*szakmaszorzó*évfolyamszorzó)/(munkanapok száma naptári évben*napi max munkaidő)
Egy hónapra járó adókedvezmény = Egy munkaórára járó adókedvezmény*napi munkaóra*szakirányú oktatással érintett nap
Az adókedvezmény igénybe vehető:
- minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,
- betegszabadság azon napjain, amikor a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon (annyi munkaórára, amennyit ott töltene),
- szabadság idején a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.
Az adókedvezmény nem vehető igénybe:
- amikor a szakmát tanuló munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult (igazolatlan hiányzás, esetleg fizetés nélküli szabadság esetei),
- amikor a szakmát tanuló az Szkt. 84. §-ának (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól (azok az esetek, amikor távolléti díjra jogosult, Szkt. 84. § (6) és ez alapján az Szkr. 252/B. § szerint: iskolai oktatási napok, tanulmányi verseny, iskolai rendezvény, vizsganapok, valamint a Munka Törvénykönyve 55. §-a szerinti munkajogi mentesülés esetei a keresőképtelenség kivételével).
Számítási példa tanuló:
Önköltség (központi költségvetésről szóló törvény alapján): 1.200.000 Ft /fő/ év
Súlyszorzó építőipar ágazatba tartozó szakmák esetében: 2,42
Évfolyami súlyszorzó az első szakirányú oktatást tartalmazó évfolyamban: 1,20
2026. évben a munkanapok száma: 253 nap
Szakképzési munkaszerződéses tanuló 17 éves, napi munkaórája: 7 óra
Ledolgozott napi munkaóra: 7 óra
Szakirányú oktatással érintett napok száma: 10 nap
Napi adókedvezmény:
napi adókedvezmény= ((1.200.000 *2,42,*1,2) / (253*7)) * 7=13.773 Ft
A példában szereplő tanuló után minden szakirányú oktatással érintett napon 13.773 Ft adókedvezmény érvényesíthető.
Havi adókedvezmény:
havi adókedvezmény = 13.773* 10= 137.730 Ft/hó/tanuló
A példában szereplő tanuló után 137.730 Ft adókedvezmény érvényesíthető az adott hónapban.
Számítási példa képzésben résztvevő:
Önköltség (központi költségvetésről szóló törvény alapján): 1.200.000 Ft /fő/ év
Súlyszorzó építőipar ágazatba tartozó szakmák esetében: 2,42
Évfolyami súlyszorzó az első szakirányú oktatást tartalmazó évfolyamban: 1
Szakképzési munkaszerződéses képzésben résztvevő napi munkaórája: 8 óra
Ledolgozott napi munkaóra: 6 óra
Szakirányú oktatással érintett napok száma: 8 nap
Napi adókedvezmény:
napi adókedvezmény = ((1.200.000*2.42*1)/(253*8))*6 = 8.609 Ft
A példában szereplő képzésben résztvevő után minden szakirányú oktatással érintett napon 8.609 Ft adókedvezmény érvényesíthető.
Havi adókedvezmény:
havi adókedvezmény = 8.609 × 8= 68.872 Ft/hó/tanuló
A példában szereplő képzésben résztvevő után 68.872 Ft adókedvezmény érvényesíthető az adott hónapban..
A szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szakképzési munkaszerződéséhez kapcsolódóan a súlyszorzó mértéke 1,5, így 7.086,6141 Ft/fő azon napok vonatkozásában, amikor a tanuló a szakiskolában nem teljesít oktatási napot és munkabérre jogosult.
A FELNŐTTKÉPZÉSI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Felnőttképzési jogviszony esetén a képzésben részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan (azaz a részmunkaidő arányában) járnak, az Szkt. 90/B. §-a, illetve az Szkr. 253. §-ának (4) bekezdése értelmében. Az arányosítástól a hivatkozott jogszabályi szakaszok értelmében a felek megállapodásuk szerint eltérhetnek, azaz a munkáltató megállapíthat magasabb szakképzési munkabért, de ekkor is be kell tartani az Szkr. 253. §-ának (1) bekezdését, azaz a szakképzési munkabér havi mértéke legfeljebb 168 ezer Ft lehet. A szakképzési munkaszerződés felnőttképzési jogviszonyban is a teljes szakirányú oktatásra kötendő. Azaz – abban az esetben, ha a duális képzőhely nem a szakirányú oktatás egészét vállalja, hanem részben a szakképző intézmény végzi a szakirányú oktatást – a heti munkaidőt nem csupán a duális képzőhelyen töltött munkaidőből kell kiszámolni, hanem a szakirányú oktatás teljes képzési idejéből (amelyből a képzési program szerint szakképző intézményben teljesítendő időre mentesül a munkavégzés alól).
A FELSŐOKTATÁSI HALLGATÓK KÉPZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KEDVEZMÉNY
A felsőoktatást tekintve a duális képzésben és a gyakorlatigényes alapképzési szakon lévő hallgatók képzése esetén van lehetőség szociális hozzájárulási adó-kedvezmény érvényesítésére. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) az alábbiak szerint definiálja a duális képzés és a gyakorlatigényes szak fogalmát (2022-ben hatályos állapota szerint):
Duális képzés: „a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik”.
„Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.” Duális képzés esetén Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kell kötni. Szintén a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a hallgatókra vonatkozóan érvényesíthető összeg alapját, azonban esetükben az alapnormatívaként meghatározott összeget kell figyelembe venni, ami 2022-ben 650.000 Ft/fő/év. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a felsőoktatási szakokhoz kapcsolódó szorzókat az alábbiak szerint:
duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.
A napi összeg számításához az alapnormatíva és az adott képzési területhez társított súlyszorzó szorzatát el kell osztani az adott év munkanapjainak számával:
duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
- a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 9.980,31 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap
- a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 13.562,99 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap,
minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 9.980,31 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap
.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési honlapján megtalálható normatíva és költségkalkulátor segítségével tervezhető a duális képzés finanszírozásának alakulása a teljes képzési időszak alatt: dualis.mkik.hu/kalkulator.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján található letölthető szakmai anyagoknál tájékoztatást talál többek között a 2608-as Nav bevalláshoz:https://dualis.mkik.hu/szakmai-anyagok
töltés alatt...