A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulónak járó juttatások
- A szakképzési munkaszerződés alapján a tanuló/képzésben résztvevő személy havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a Kormány rendeletében meghatározott mértékű szakképzési munkabérre jogosult
- A szakképzési munkabér mértéke: a képzés központi költségvetési törvényben meghatározott önköltségének minimum egyhavi összege, de legfeljebb 168 százaléka. Nappali képzés esetén ez jelenleg 100.000-168.000 forintig terjedő havi juttatást jelent.
- A felnőttképzési jogviszony keretében szakmát tanulók esetében, ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, akkor a szakképzési munkabért, az egyéb juttatásokat és a szabadság mértékét a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.
- a munkabért bankszámlára utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig átutalással kell teljesíteni
- A szakmát tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a költségvetési törvényben meghatározott önköltség havi összegének 168%-áig (2022-ben 168 ezer forint) kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult. A „ledolgozott nap” fogalma alatt azokat a napokat kell érteni, amely napokat a tanulónak a képzőhelyen kellene töltenie, még akkor is, ha onnan a tanuló valamilyen okból igazoltan hiányzik (pl. betegszabadság, táppénzes állomány, szabadság napjai stb.).
A tanuló számára meghatározott szakképzési munkabért és egyéb juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
Amennyiben a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakképzési munkabérnek és az egyéb juttatásoknak a Munka törvénykönyve előírásai szerint számított időarányos része illeti meg.
Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben
A tanuló munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát, a tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. A két munkanap között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani (Itt az Szkt. szabályai az irányadók).
A tanulót évente tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg, kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére, a nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. Ezzel együtt a munkaszerződés már egy folyamatos rendelkezésre állást is biztosít a vállalkozásnál, így a nyári szünetben előfordulhat, hogy a szabadság lejártát követően a gyakorlaton kívüli időben is meg kell jelennie a tanulónak a munkahelyén.
A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni. Fontos, hogy ezekre a mentességekre munkanapokban jogosult a tanuló.
A munkajogi jogviszony egyben TB biztosítotti jogviszonyt is jelent a tanulónak, beszámít a nyugdíjába ez az időszak és valamennyi TB ellátásra is jogosulttá válik.
A tanulónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár (évközben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részére jogosult), majd ezt követően táppénzre jogosult.
Ha a tanuló a duális képzőnek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén, öt havi összegét szándékos károkozás esetén.
A tanuló részére a duális képzőhelynek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítás a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére szolgál.
A munkaszerződés is szünetelhet arra az időre, amíg szünetel a tanulói jogviszony. Ebben az esetben nem érvényesíthetőek a szakképzési munkaszerződésből származó jogok és kötelezettségek.
A duális képzőnek lehetősége van szakképzési előszerződés kötésére is, melyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a későbbiekben egymással szakképzési munkaszerződést kötnek. Erre még az alapoktatás időszakában kerülhet sor. A döntést megelőzően a vállalkozás jogosult kiválasztási eljárás érvényesítésére.