TANULÓSZERZŐDÉS
A tanulószerződés, a gyakorlati képzés megvalósulásának céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.
Tanulószerződést köthet:
- egyrészről az a tanuló, aki
- tanulói jogviszonyban áll magyarországi székhellyel működő köznevelési intézménnyel;
- az első és a második (bizonyos esetekben több), állam által elismert szakképesítést szerzi meg (a másodikat kizárólag felnőttoktatásban);
- egészségügyi és/vagy pályaalkalmassági feltételeknek megfelel a választott szakma gyakorlására;
- nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamint nappali, esti, levelező rendszerű felnőttoktatásban folytatja tanulmányait; (A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.)
- sikeres szintvizsgát tett, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény előírja (kivéve, ha gyakorlati képzése kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben történik);
- másrészről az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb szerv, szervezet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
A tanulószerződést 4 eredeti példányban kell elkészíteni, valamennyi példányt legkésőbb a megkötéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek (gazdasági kamarának). A tanulószerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. A tanulószerződések ellenjegyzett példányait a kamara megküldi az érintett felek számára.
- 2012-es évtől a NAV ellenőrzi a szakképzési hozzájárulást; különösen fontos, hogy a tanulószerződések, módosításaik és megszűntetéseik időben beérkezzenek a kamarához, ellenkező esetben nem biztosított az országos nyilvántartási rendszerrel való egyezőség
- tanulószerződés csak a teljes képzési időre köthető (kivétel: ha a tanuló képzőhelyet vált)
- egy tanulónak csak egy érvényes tanulószerződése lehet
- a 16 év alatti tanuló szerződését a gondviselővel is alá kell íratni
- felelősségbiztosítás kötés a tanulóra (nem tanulói balesetbiztosítás) kötelező
- a tanulószerződés megkötése előtt bevezető ellenőrzést végez a kamara
Bejelentés, juttatás, elszámolás
- NAV-hoz történő bejelentés (tanulóként!) /19T1041-es számú nyomtatványon/
- Kötelező havi juttatás mértékének meghatározása a 2011. évi CLXXXVII. tv. 63§ (2) alapján
- A juttatás adómentes, de járulék köteles (tanulói juttatásból: 7% egészségbiztosítási járulék – 4% természetbeni, 3% pénzbeli – és 10 % nyugdíjjárulék ; képzőhelynek: 19,5% szociális hozzájárulási adó (2019. 07. 01-től 17,5%) a Bruttó tanulói juttatás után fizetendő)
- Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról a 1908A nyomtatványon minden hónap 12-ig
- A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettség mértékét a 2019-es évre vonatkozóan 480.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján és a 340/2016 (XI. 17.) Korm. Rendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti
- Az alapcsökkentő tételen kívül 2016. január elsejétől új, un. kiegészítő csökkentő tételek kerültek bevezetésre:
- Beruházási kiegészítő csökkentő tétel
- Oktatói kiegészítő csökkentő tétel
- Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel
- KATA-s egyéni vállalkozó visszaigénylő pozícióban igénybe veheti a csökkentő tételeket, amennyiben tanulószerződés keretében foglalkoztat tanulót. Együttműködési megállapodás keretében csak akkor jogosult visszaigényelni, ha van legalább egy munkavállalója és így szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy ha nincs alkalmazottja, akkor legalább egy tanulószerződéses tanulót is tart. KIVA-s és átalányadózó egyéni vállalkozó nem veheti igénybe a csökkentő tételeket
- Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített
- Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni
- Táppénzre jogosultság – betegszabadság (10 nap), mértéke a mindenkor hatályos TB jogszabály szerint
- Bérjegyzék kiállítása, kiadása a tanuló részére minden hónapban
- A juttatás kifizetése a tárgyhót követő hó 10-ig banki átutalással kell, hogy történjen
- A havi juttatás megilleti a tanulót az oktatási szünet alatt is
- A sikeres félév elvégzése után a tanuló juttatását emelni kell - februárban és szeptemberben - (nincs meghatározva, hogy mennyivel, azonban a feltétel rendszert, valamint az emelés mértékét kötelező kitölteni a tanulószerződésben; több tanuló esetén minden tanulóra egységesen kell alkalmazni)
- A 19. életév betöltéséig 35 nap, ezt követően legalább 30 nap szabadság illeti meg a tanulót az adott tanévben (ebben benne foglaltatnak az évközi szünetek – őszi, téli, tavaszi – valamint a nyári szünetből annyi, hogy ez 30 napra kiegészüljön)
Tanulószerződés az ágazati szakgimnáziumi képzésben
2018. szeptember 1-től a Szakképzési Törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a szakgimnáziumi képzések szakképzési évfolyamain megszerezhető szakképesítésekre is köthető tanulószerződés. Olyan költségvetési támogatásban részesíthető képzésekre vonatkozik a lehetőség, amelyek a szakképzési kerettanterv alapján tanévenként átlagosan legalább 250 órát meghaladó idejű gyakorlati óraszámmal rendelkeznek.
Az iskolának a kamara felé nyilatkozattal kell igazolnia a tanulószerződés kötéséhez szükséges óraszám meglétét. Amennyiben a tanulószerződéses képzést már a tizenegyedik évfolyam elejétől meg kívánják szervezni, akkor a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam összes tanulószerződéses gyakorlati óraszámának minimum 501-nek kell lennie (ekkor teljesül a törvényben meghatározott, 250 órát meghaladó tanévenkénti átlag, az évfolyamok közötti átcsoportosításra természetesen van lehetőség). Amennyiben a duális képzés csak a tizenkettedik évfolyam kezdetétől indul, a tizenegyedik évfolyamra eső gyakorlati órákat nem lehet a számításnál figyelembe venni, ilyen esetben a tizenkettedik évfolyamon a gyakorlat minimum 251 órás kell, hogy legyen.
A szakgimnáziumok tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződések esetén a tanulók számára pénzbeli juttatás jár, amelynek havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás 50%-a.
Amennyiben az iskola úgy dönt, hogy felajánlja a szakgimnáziumos tanulóinak a duális képzés lehetőségét, úgy a képzés tartalmát meghatározó szakmai programot a tanulóval tanulószerződést kötni szándékozó gyakorlati képzést folytató szervezet állítja össze. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium iránymutatása szerint a gyakorlati képzésnek a főszakképesítés minél gyakorlatiasabb elsajátítására, annak vállalati környezetben történő minél zökkenő mentesebb gyakorlásához szükséges kompetenciák erősítésére kell irányulnia, a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben.
A folyamatban a kamarák független szakértőként vesznek részt az érintett szakképzésben illetékes szakértők felkérésével.