Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az dkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Tanulószerződés

TANULÓSZERZŐDÉS

 

A tanulószerződés, a gyakorlati képzés megvalósulásának céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.

Tanulószerződést köthet:

  • egyrészről az a tanuló, aki
    • tanulói jogviszonyban áll magyarországi székhellyel működő köznevelési intézménnyel;
    • az első és a második (bizonyos esetekben több), állam által elismert szakképesítést szerzi meg (a másodikat kizárólag felnőttoktatásban);
    • egészségügyi és/vagy pályaalkalmassági feltételeknek megfelel a választott szakma gyakorlására;
    • nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamint nappali, esti, levelező rendszerű felnőttoktatásban folytatja tanulmányait; (A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.)
    • sikeres szintvizsgát tett, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény előírja (kivéve, ha gyakorlati képzése kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben történik);
  • másrészről az a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb szerv, szervezet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.

 

A tanulószerződést 4 eredeti példányban kell elkészíteni, valamennyi példányt legkésőbb a megkötéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek (gazdasági kamarának). A tanulószerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. A tanulószerződések ellenjegyzett példányait a kamara megküldi az érintett felek számára.

 

  • 2012-es évtől a NAV ellenőrzi a szakképzési hozzájárulást; különösen fontos, hogy a tanulószerződések, módosításaik és megszűntetéseik időben beérkezzenek a kamarához, ellenkező esetben nem biztosított az országos nyilvántartási rendszerrel való egyezőség
  • tanulószerződés csak a teljes képzési időre köthető (kivétel: ha a tanuló képzőhelyet vált)
  • egy tanulónak csak egy érvényes tanulószerződése lehet
  • a 16 év alatti tanuló szerződését a gondviselővel is alá kell íratni
  • felelősségbiztosítás kötés a tanulóra (nem tanulói balesetbiztosítás) kötelező
  • a tanulószerződés megkötése előtt bevezető ellenőrzést végez a kamara

 

BEJELENTÉS, JUTTATÁS, ELSZÁMOLÁS

  •  NAV-hoz történő bejelentés (tanulóként!) /20T1041-es számú nyomtatványon/
  •  Kötelező havi juttatás mértékének meghatározása a 2011. évi CLXXXVII. tv. 63§ (2) alapján
  •  A juttatás adómentes, de járulék köteles (tanulói juttatásból: 7% egészségbiztosítási járulék – 4% természetbeni, 3% pénzbeli – és 10 % nyugdíjjárulék ; képzőhelynek: 17,5% szociális hozzájárulási adó fizetendő a Bruttó tanulói juttatás után)
  •  Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról a 2008A nyomtatványon minden hónap 12-ig
  •  A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettség mértékét a 2019-es évre vonatkozóan 480.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján és a 340/2016 (XI. 17.) Korm. Rendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti
  •  Az alapcsökkentő tételen kívül 2016. január elsejétől új, un. kiegészítő csökkentő tételek kerültek bevezetésre:
  •  Beruházási kiegészítő csökkentő tétel
  •  Oktatói kiegészítő csökkentő tétel
  •  Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel
  •  KATA-s egyéni vállalkozó igénybe veheti a csökkentő tételeket, KIVA-s és átalányadózó egyéni vállalkozó nem veheti igénybe a csökkentő tételeket
  •  Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített
  •  Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni
  •  Táppénzre jogosultság – betegszabadság (10 nap), mértéke a mindenkor hatályos TB jogszabály szerint
  •  Bérjegyzék kiállítása, kiadása a tanuló részére minden hónapban
  •  A juttatás kifizetése a tárgyhót követő hó 10-ig banki átutalással kell, hogy történjen
  •  A havi juttatás megilleti a tanulót az oktatási szünet alatt is
  •  A sikeres félév elvégzése után a tanuló juttatását emelni kell - februárban és szeptemberben - (nincs meghatározva, hogy mennyivel, azonban a feltétel rendszert, valamint az emelés mértékét kötelező kitölteni a tanulószerződésben; több tanuló esetén minden tanulóra egységesen kell alkalmazni)
  •  A 19. életév betöltéséig 35 nap, ezt követően legalább 30 nap szabadság illeti meg a tanulót az adott tanévben (ebben benne foglaltatnak az évközi szünetek – őszi, téli, tavaszi – valamint a nyári szünetből annyi, hogy ez 30 napra kiegészüljön)

 

GYAKORLATI KÉPZÉS

  •  www.nive.hu weboldalról a Szakképzési dokumentumok fül alatt megtalálhatók a szakmai- és vizsga követelmények (tárgyi eszközök, oktatási berendezések)
  •  másik irányadó dokumentum az iskola helyi programja, így fontos a kapcsolatfelvétel az iskolával (szünetek-, szintvizsga-, záróvizsga időpontja)
  •  munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi naplók vezetése
  •  egészségügyi szakmai alkalmasság megléte
  •  étkezési hozzájárulás (kedvezményes vagy természetben)
  •  tisztálkodási eszköz, munkaruha (pl: szappan, kéztisztító krém, egyéni védőeszköz, védőital)
  •  a gyakorlati képzési idő 18 év alatti tanulónál a napi max. 7 órát, a 18 év felettinél pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg
  •  napi 4 és fél órát meghaladó képzési idő felett 30 perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a tanulónak
  •  jelenléti íveket és a gyakorlati képző által vezetett foglalkozási naplót (dátum; napi tevékenység; esetleges problémák, pozitívumok kiemelése; hiányzások) a NAV, az ÁSZ és a kamara ellenőrzi!

 

Tanulószerződés az ágazati szakgimnáziumi képzésben

2018. szeptember 1-től a Szakképzési Törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a szakgimnáziumi képzések szakképzési évfolyamain megszerezhető szakképesítésekre is köthető tanulószerződés. Olyan költségvetési támogatásban részesíthető képzésekre vonatkozik a lehetőség, amelyek a szakképzési kerettanterv alapján tanévenként átlagosan legalább 250 órát meghaladó idejű gyakorlati óraszámmal rendelkeznek.

Az iskolának a kamara felé nyilatkozattal kell igazolnia a tanulószerződés kötéséhez szükséges óraszám meglétét. Amennyiben a tanulószerződéses képzést már a tizenegyedik évfolyam elejétől meg kívánják szervezni, akkor a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam összes tanulószerződéses gyakorlati óraszámának minimum 501-nek kell lennie (ekkor teljesül a törvényben meghatározott, 250 órát meghaladó tanévenkénti átlag, az évfolyamok közötti átcsoportosításra természetesen van lehetőség). Amennyiben a duális képzés csak a tizenkettedik évfolyam kezdetétől indul, a tizenegyedik évfolyamra eső gyakorlati órákat nem lehet a számításnál figyelembe venni, ilyen esetben a tizenkettedik évfolyamon a gyakorlat minimum 251 órás kell, hogy legyen.

A szakgimnáziumok tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződések esetén a tanulók számára pénzbeli juttatás jár, amelynek havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás 50%-a.

Amennyiben az iskola úgy dönt, hogy felajánlja a szakgimnáziumos tanulóinak a duális képzés lehetőségét, úgy a képzés tartalmát meghatározó szakmai programot a tanulóval tanulószerződést kötni szándékozó gyakorlati képzést folytató szervezet állítja össze. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium iránymutatása szerint a gyakorlati képzésnek a főszakképesítés minél gyakorlatiasabb elsajátítására, annak vállalati környezetben történő minél zökkenő mentesebb gyakorlásához szükséges kompetenciák erősítésére kell irányulnia, a főszakképesítés tanítására biztosított órakereten túli órakeretben.

A folyamatban a kamarák független szakértőként vesznek részt az érintett szakképzésben illetékes szakértők felkérésével.

 

Törvényi hivatkozás: 2011. évi CLXXXVII. törvény 48 §

Tanulószerződés megszűnésének esetei

Törvényi hivatkozás: 2011. évi CLXXXVII. törvény 49-53. §