A kormány több olyan rendeletet is kiadott, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az építőiparra, az építési alapanyagokat kitermelői ágazatra, hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére és a futó projektek kivitelezésére is.
Ennek oka, hogy amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket, amelyet az alábbi linken olvashat:
https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2021/rendkivuli-intezkedesek-az-epitoiparban.html
A kormány kiviteli korlátozásokat vezetett be az építőipar ellátásbiztonságához stratégiai jelentőségűnek minősülő építőanyagok Magyarországról történő kivitelére. A szabályozás rögzíti, hogy mely építőanyagok bizonyulnak stratégiai jelentőségűnek. Ilyen nyersanyagok például az útépítés, illetve betonozás során alkalmazott kavics, sóder, zúzott kő, továbbá több az építőipar számára az előbbiekhez hasonlóan esszenciális vas- és acéltermékek.
A jövőben csak abban az eseteben lehetséges a stratégiai jelentőségű anyagok országon kívülre történő értékesítése, vagy ezeknek az ország területéről bármely más okból történő kivitele, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium (továbbiakban: ITM) számára előzetesen bejelentették, és az ITM a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.
Az ITM-hez történő bejelentést követően egy 10 munkanapos vizsgálat következik – akár több minisztérium bevonásával – annak megállapítása érdekében, hogy az adott bejelentés tárgyát képző szállítmány kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását vagy fejlesztését, és ezzel veszélyezteti-e a közellátást, illetve jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.
Amennyiben a szállítmány nem ér el ilyen hatást, az ITM tudomásul veszi azt és lehetőség van a külföldre történő szállításra. Abban az esetben azonban, ha megállapítják, hogy a szállítmány külföldre juttatása a fenti eredménnyel jár, úgy az állam él az elővásárlási vagy vételi jogával.
A kötelezettség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az érintett termékek körét vámtarifaszámok alapján határozza meg a jogszabály. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem az összes építőanyag-típusra vonatkozik a kötelezettség. Másrészt a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozhatnak olyan termékek is, amiket nem az építőiparban, hanem más iparágakban - például autóipar, gépgyártás, feldolgozóipar - használnak fel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a cégek ellenőrizzék termékeik vámtarifaszámát és azok figyelembevételével vizsgálják meg, hogy fennáll-e a kötelezettségük.
Az intézkedéscsomag másik kiemelt eleme, hogy kiegészítő bányajáradékot vezet be bizonyos építőipari alapanyagokat kitermelő cégek esetében. A többlet adóteher azokat a piaci szereplőket érinti, akik a rendelet által meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik főtevékenységként - kőfejtés, gipsz, kréta, kavics homok és agyag bányászata, illetve cement-, mész- és gipszgyártás -, a 2019-es nettó árbevétele elérte a hárommilliárd forintot, és egyébként bányajáradék fizetésére kötelezett.
Ezen feltételeknek megfelelő piaci szereplők akkor kötelesek a profitadó megfizetésére, ha a rendeletben meghatározott árakon felül értékesítik a kitermelt nyersanyagokat. Ilyen esetben az áron felüli értékesítésből befolyó „extra” profit után kell megfizetni a 90 százalékos kiegészítő bányajáradékot.
A kormány átmenetileg kibővítette a Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) jogköreit úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatok folytatására. A módosítások bár elsőre technikai jellegűnek tűnnek, azonban előrevetítik a GVH szigorú fellépését az építőipari alapanyagok piacán.
A GVH közleménye alapján a jogintézmény bevezetésének célja az építőipari problémákkal szembeni fellépés. Az új, expressz eljárási rend az ágazati problémák gyors feltárását szolgálja, melynek eredményeit a GVH legfeljebb három hónapon belül jelentésben foglalja össze.
A kibővített eszköztár leglényegesebb eleme az úgynevezett hajnali rajtaütések (helyszíni kutatások) széles körű lehetővé tétele. Ennek engedélyezéséhez elég azt valószínűsítenie a versenyhatóságnak, hogy a bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. Ez a feltétel az általános szabályokhoz képest rendkívül alacsony mércét állít a versenyhivatal elé, hiszen olyan esetekben is lehetővé teszi a hajnali rajtaütést, amikor más - kevésbé durva beavatkozást jelentő - vizsgálati cselekmény is eredményre vezethetne, vagy akár a bizonyítási eszközt a vállalkozás önként is rendelkezésre bocsátaná. Az utóbbi esetekben eddig az általános szabályok szerint helyszíni vizsgálat nem volt engedélyezhető.
Az előzményekből arra lehet következtetni, hogy az építőiparban a GVH részéről gyors és célzott fellépés várható, azonban az iparági szereplők még mindig nincsenek elkésve azzal, hogy erre - a lehetőségek szerint - felkészüljenek.
A fentieken túl szeretnénk felhívni szíves figyelmét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiumának soron következő ülésére, melynek témája a Kormány építésgazdaságra vonatkozó intézkedési csomagjáról tájékoztatás Gyutai Csaba kormánybiztos úr előadásában. A nyilvános ülés megtartására 2021. július 28. szerdán 14:00 órakor kerül sor. A videókonferencia Microsoft Teams linkje ide kattintva érhető el.