Évközi adótörvény változások

1. Szociális hozzájárulási adó: A Szocho tv. 11. § (2) bekezdésétől eltérően az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül – a korábbi 275 nap helyett – legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
2. Extraprofit adó: Az új intézkedések nemcsak a meglévő adóterheket növelik, hanem új adók bevezetését is tartalmazzák, amelyek további kihívásokat jelenthetnek a bankok és a pénzügyi szektor szereplőinek. Az új szabályozások kiterjednek az extraprofit adókra, a pénzügyi tranzakciós illetékre és az értékpapír tranzakciós illetékre.
3. Adózás rendjéről szóló törvény: Az általános mulasztási bírság összege természetes személy adózóknál 400 ezer forintra, nem természetes személyeknél pedig 1 millió forintra növekedett. Hasonlóan megduplázódott a mulasztási bírság maximuma a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, a számla-, illetve nyugtakibocsátási, valamint az iratőrzési kötelezettség elmulasztása esetén. Ez utóbbi esetekben a mulasztási bírság maximuma az eddigi 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedett.
4. Védelmi hozzájárulás: A Kormány háborúellenes akciótervről szóló 1201/2024. (VII. 8.) Korm. határozatában döntött arról, hogy védelmi hozzájárulást szükséges fizetni minden olyan szektorban, ahol a háborúból kifolyólag a szektor szereplői extraprofitot realizáltak. A szabályok kidolgozásával, amelyeknek részletei még nem ismertek, a Kormány a pénzügyminisztert és nemzetgazdasági minisztert bízta meg.

Szeretném továbbá szíves figyelmébe ajánlani a PcW Magyarország összefoglalóját, melyből részletesebben tájékozódhat a bevezetett változásokról.

Magyar Közlöny 2024. évi 74. szám