2024. augusztus 1-jén hatályba lép az Európai Unió mesterséges
A jogszabály 2026 közepétől válik kötelezővé. A rendelet célja, hogy érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők a mesterséges intelligencia működését.
A jogszabály több kategóriát határoz meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól a magas kockázatig bezáróan. Az ennek megfelelő besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keret megfelelő alkalmazására, és az előírt biztonsági intézkedések megtételére.
A mesterséges intelligencia terjedése két fő problémakört eredményezett, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálói ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során. A két fő problémakör a következő:
- Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre
- Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat.
Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a GVH Versenytanácsának elnöke a GVH Podcast legfrissebb epizódjában úgy fogalmazott az AI Act szabályozással kapcsolatban, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok mindig felvetik az innováció korlátozását, illetve kifejtette azt is, hogy „az AI Act kapcsán is elhangzanak ilyen bírálatok.”
Arra is rávilágított az adásban, hogy az MI technológiákba való innovációs területen az EU hatalmas lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest, ráadásul „az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20%-kal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak.”
A beszélgetés – a GVH podcast korábbi adásai mellett – meghallgatható erre a linkre kattintva.