Kamarai tájékoztató anyag a miniszteri rendelet értelmezéséről

A JEF-36644/2020-ITM egyedi miniszteri rendelet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan az alábbiakban foglaljuk össze az ITM és az MKIK (dőlt betűvel) szakmai véleményét:

A miniszteri rendelet értelmében a következő főszabály érvényesül minden esetben:

Függetlenül attól, hogy miért kerül sor a 2019/2020. tanév május-június vizsgaidőszak elhalasztására, az október-novemberi vizsgaidőszakban megtartott szakmai záróvizsga utolsó napjáig a tanulószerződések hatályban maradnak, ezek alapján eddig a napig a tanulói juttatást továbbra is fizetni kell és a gyakorlati képzés költségei elszámolhatók, a normatíva lehívható.

A rendelet szabályozása szerint a tanuló vizsgára bocsáthatóságának feltétele:

A vizsgán megszerezhető szakképesítés utolsó évfolyamára meghatározott gyakorlati követelmények legalább 60%-ának a teljesítése.

Az a tanuló, aki nem teljesítette a meghatározott gyakorlati követelmények 60%-át, nem bocsátható vizsgára. A tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében a gyakorlati képzést folytató szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles számára gyakorlati képzést szervezni. Ezen a tanuló részvétele kötelező. Ebben az esetben a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.

„A tanulószerződés fennállása alatt a gyakorlati képzést szervező szervezet fizeti a tanulói juttatást. Ha az iskola végzi a gyakorlati képzés pótlását (és a gyak. képző fizeti a tanulói juttatást) a gyakorlati képző ez esetben is lehívhatja a normatívát, csak: ez esetben az iskola, mint teljesítési segéd vesz részt a képzésben és a gyakorlati képző (hozzájárulási kedvezménye terhére) megfizeti az iskolának a pótlást, olyan összegben, amennyiben megállapodnak.”

Annak a tanulónak, aki nem teljesítette a gyakorlati követelmények 60%-át a május-júniusi vizsgaidőszakra, hanem pl. csak 40%-át, az augusztus-október közötti pótlási időszakban csak 20%-ot kell teljesíteni. Így összesen rendelkezni fog a 60%-kal, ami a vizsgára bocsáthatóság feltétele.

Amennyiben a tanuló vizsgára bocsátható, abban az esetben sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a vizsgán.

Annak a tanulónak, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesz részt, hiányzását igazoltnak kell tekinteni.

Ebben az esetben a tanuló számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező biztosítani vizsgalehetőséget. Mindez ugyancsak nem tekintendő javító-, pótlóvizsgának.

Attól függetlenül, hogy mennyi idő telik el az utolsó tanításai nap és a vizsga utolsó napja között, a hatályos tanulószerződés a jogalap a normatíva lehívására és a pénzbeli juttatás kifizetésének kötelezettségére. Kiemelten fontos, hogy ha megszűnik a tanulói jogviszony, annak következménye, hogy az addig hatályos tanulószerződés is megszűnik. A korábbi évek tapasztalata szerint az iskolák a szakmai vizsgaidőszak utolsó napjától hamarabb megszüntették a tanulói jogviszonyt, mint a vizsga utolsó napja, ezért a képzőhelyek kijelentették a tanulókat és megszüntették a tanulószerződést. Ez jellemzően a tanév követelményeit nem teljesítő tanulók és a május-júniusi vizsgán megbukott tanulók esetében fordult elő. Fokozottan felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármilyen okból nem vesz részt a tanuló a május-júniusi záróvizsgán, a tanulói jogviszonyát nem lehet megszüntetni. Amennyiben ugyanis a tanuló nem teljesíti a 60%-ot, az nem tekinthető bukásnak, ugyanúgy, mint ahogy az októberi vizsga sem tekintendő pótló-javító vizsgának.

A vizsgára bocsátás feltételeként előírt egyéb feltételek teljesítését igazoló okirat (például a nyelvvizsga-bizonyítvány, valamint vezetői engedély) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt ezeknek a hiányában is ki kell állítani.

Az ITM-mel való egyeztetés alapján egyértelművé vált, hogy a miniszteri határozatban szereplő szabály alapvetően azokra a szakképesítésekre vonatkozik, amelyek megszerzéséhez jogosítvány is szükséges, pl. mezőgazdasági gépész esetében vontató vezetésére érvényes vezetői engedély. A tehergépkocsi-vezető képzésben részt vevők esetében azonban ameddig nem rendelkezik a tanuló a hatósági vizsgával, addig meg sem szervezhető számára a záróvizsga. Ebben az esetben is a hatályos tanulószerződés alapján jár a pénzbeli juttatás és a normatíva lehívható még akkor is, ha a vizsgáig tartó időszak jelen esetben több hónappal is elhúzódik.

II. A vizsga megszervezésére vonatkozóan

A képző-és iparművészet, előadóművészet, hang-, film-, színháztechnika, közművelődés, pedagógia ágazat esetén vizsga megszervezésére nem kerül sor, a szakmai bizonyítványt a vizsgát megelőző két tanév szakmai tárgyainak átlageredményei alapján kell kiállítani.

Ilyen esetben a tanulószerződés az ITM szerint a bizonyítvány kiállításának napján szűnik meg, ami legkésőbb június 15.

Ebben az esetben külön kell kezelni a tanulószerződést és a tanulói jogviszonyt. A miniszteri határozat 27. pontja alapján a tanulói jogviszony tovább is fennállhat, mint a tanulószerződés hatályossága. És míg a tanulói jogviszony megszűnése megszünteti a tanulószerződést, addig a tanulószerződés megszűnése nem eredményezi automatikusan a tanulói jogviszony megszűnését.

Vizsgabizottság:

• • A vizsgabizottság a vizsgaelnökből és egy tagból áll.

„A kéttagú vizsgabizottság esetén egy időben nem lehet több helyszínen a vizsga. Arra is van lehetőség, hogy egy adott csoport gyakorlati vizsgáját ne egy napra, hanem kisebb létszámokkal több napra elosztva oldják meg. Lényeg a biztonság. A bizottság felelősségét nem lehet további szakértőkre testálni.”

Egyéb kamarai kérdésekre adott válaszok:

1. 1. Szükséges vizsgálni, hogy milyen okból nem teljesítette a tanuló a vizsgára bocsáthatóság feltételét, a 60%-os gyakorlati képzést?

MKIK válasz:

Nem. A 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban való részvételre minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani, aki a kötelező pótlást teljesítette a 2020. augusztus-októberi időszakban és vizsgára bocsátható. Tehát az a tanuló, aki:

• • hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg a járványügyi helyzetre hivatkozva (szülő által igazolt hiányzás),
  • hagyományos módon részt vehetett volna a gyakorlati képzésben, de nem jelent meg, távollétét nem igazolta és a tanév végéig nem is pótolta (klasszikus igazolatlan hiányzás),
  • digitális tanrendben szervezte meg a képzőhely a gyakorlati képzést, de a tanuló nem vett részt a foglalkozásokon, nem igazolta a távollétét.

A hiányzás fajtája mellett a mértéke sem vizsgálandó, amennyiben a tanuló a 2020. augusztus-október időszakra előírt kötelező pótlás keretében teljesíti a vizsgára bocsáthatóság feltételét, és eléri a 60%-ot. Számára a 2020. október-novemberi komplex szakmai záróvizsgán való részvételt biztosítani kell. A tanulói jogviszonya és a tanulószerződése hatályban marad a záróvizsga utolsó napjáig, és a finanszírozási kérdések is a főszabály szerint alakulnak.

1. 2. Hogyan kell módosítani a tanulószerződéseket azokban az esetekben, amikor a komplex szakmai vizsgára csak az október-novemberi vizsgaidőszakban kerül sor.

MKIK válasz:

Alapesetben a tanulószerződések lejárt státuszba kerülnek 2020. június 30-án. Az eddigi gyakorlat szerint ezeket a szerződéseket módosítottuk, azonban jelenleg egyszerűbb és országosan egységes eljárást dolgozunk ki a helyzet megoldására. Szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a NAV-val, hogy a normatíva elszámolásának igazolása egységes szakmai szempontok szerint történjen és lehetőség legyen a szerződésmódosítások elkerülésére. Ezzel kapcsolatban hamarosan külön tájékoztatást küldünk.

1. 3. Nem végzős tanulók elmaradt gyakorlati képzésének pótlása

MKIK válasz:

A jelenlegi miniszteri határozat csak a végzős tanulókra vonatkozik. A többi tanulónak az elmaradt gyakorlati képzését lehetőség szerint a tanév kezdetéig, az összefüggő szakmai gyakorlat meghosszabbításával vagy az iskolával együttműködve kell megoldani. Nem mentesíti őket az évfolyamismétlés alól a jelenlegi veszélyhelyzet. A jelenleg 9. évfolyamon tanulók, összefüggő szakmai gyakorlattól történő tanulószerződéseinek megkötése nem függ össze a hiányzások pótlásával.